A munkahelyi stresszorok között a mai cikkben a munkabeosztás okozta problémát elemzem. A váltott műszak illetve az ügyeleti munkarend fontos kiváltótényezője a manapság nagyon gyakori alvászavarnak.
Álmatlanságról vagyis inszomniáról akkor beszélünk, ha az alvás mennyisége, minősége elégtelen vagy időzítése nem megfelelő, és ennek negatív nappali következményei vannak. Inszomnia megjelenhet elalvási zavar, elalvási nehézség, korai ébredés, illetve nem pihentető alvás formájában.
Az inszomniának számos oka lehet, és gyakran ezek közül több is szerepet játszik a probléma kiváltásában és fenntartásában. Az egyik esetben a túl kevés alvás, vagyis alváshiány jellemző, ennek főbb okai: munkahelyi és otthoni feszültség, gyógyszerek, valamint egyéni tényezők és adottságok, életmódbeli tényezők, munkabeosztás. A másik esetben elsősorban az alvás minőségi jellemzői nem megfelelőek, ilyenkor alvásfragmentációról (gyakori megszakításokkal tarkított alvásról) vagy felszínes, nem pihentető alvásról beszélünk, és ez esetenként elegendőnek tartott alvásidő mellett tapasztalható.
A munkabeosztás szerepe az alvászavar kialakulásában
„Shiftwork”
A napi 24 órás ritmus szerint működő belső, úgynevezett cirkadián óra ritmusát a váltott műszak felborítja, így a műszakokban dolgozók egészségi kockázatai az alvással, vagy inkább az alvás hiányával kezdődnek. Mivel munkaidejük ellentétes a test cirkadián ritmusával, gyakran nehezen tudják éjszaka helyett nappal kialudni magukat.
Számos felmérés különböző országokban illetve ipari szegmensekben azt mutatja, hogy a műszakos munkát végzők gyakran szenvednek alvászavaroktól, elsősorban akkor, ha ez éjszakai munkavégzést is jelent. A nappali munkások 10-40%-a, a műszakos dolgozók (ahol nincs éjszakai munkavégzés) 5-30%-a, az éjszakai munkavégzést is igénylő műszakos dolgozók 10-95%-a, a folyamatos éjszakai műszakban dolgozók 35-55%-a és a jelenleg már nem, de korábban műszakban dolgozók 70-90%-a számolt be alvásproblémákról. A műszakos munkavégzés elhagyása után az alvászavarok mennyisége a korábban műszakban dolgozóknál kb. 15%-kal csökkent. Az alvászavarok legnagyobb gyakorisága azoknál a műszakos dolgozóknál fordul elő, akik éjszakai műszakban is dolgoznak. Az alvás/felkelés ritmus deszinkronizálódása, amit főleg az éjszakai műszak okoz, mind az alvás minőségének, mind a mennyiségének zavaraihoz vezet. A rövidülő alváshossz kifejezetten köthető a nappali alváshoz. A rövidült alvásidőt a reggeli műszakhoz is társítják, főleg, ha azok túl korán kezdődnek. A „túl korán” nagyrészt a helyi szokások függvénye, de 6 és 7 óra „túl korai” Nyugat-Európa jelentős részében. A legtöbb műszakban dolgozó nem megy el aludni a normálisnál korábban, annak ellenére, hogy a szokásosnál korábban kell felkelniük.
Ezt úgy tűnik két tényező okozza:
- társadalmi és családi elvárások, ami a fennlétet vonzóvá teszi, és arra késztetik a műszakban dolgozókat, hogy rövidebb alvással is beérjék a reggeli műszak előtt
- Még akkor is ha elég korán mennek aludni a dolgozók a reggeli műszak előtt, akkor is nehezen tudnak elaludni a szervezet természetes alvástól való idegenkedése miatt ebben az időszakban. Ez racionális magyarázatot ad a „túl korai”-ra: ha a hatékony alvásidőt nehéz elérni 22:30 előtt, 7,5 órát feltételezve egy normális felnőttnél, az alvás 6-ig tart, és figyelembe véve a felkelést, a mosakodást, a reggelit és a munkába való utazást, könnyen látható miért 8 óra a kívánatos kezdési időpont. Érdekes módon a jelentések beszámolnak néhány olyan műszakban dolgozó csoportról, ahol a reggeli váltás 4 órakor van, de ez utalhat arra, hogy a világ néhány pontján kedvező befejezni a fizetett munkát 12:00-kor, ami lehetővé teszi, hogy a családi farmon mezőgazdasági munkát végezzenek a normál munkaidő után.
Sok probléma a műszakos dolgozók alvásával kapcsolatban környezeti tényezőkből ered, mint pl. a zaj és a világosság, vagy a család és a társas környezet. Főleg nappal, pl. éjszakai műszak utáni nappali alvás közben ezek a tényezők sűrűn megzavarják azt.
„On-call”
Az ügyeleti kötelezettség és az alvásproblémák együtt járását vizsgálták olyan területeken, ahol az alvás megszakadásán túl a készenlét gyakori veszélyhelyzetek elhárításával jár együtt.
Megállapítható, hogy a dolgozók, amikor ügyeletben voltak nehezebben aludtak el és többször felébredtek a készenlét időtartama alatt. A kutatók azt is vizsgálták, hogy van-e különbség az “otthon-alvás” és “helyszínen-alvás” mennyiségében és minőségében. A vasúti mérnökök közül van, aki otthon alhat, miközben ügyeletet lát el, és van, akinek a helyszínen – a terminálon – kell tartózkodnia a készenlét ideje alatt. A vizsgálatban megállapították, hogy a mérnökök otthon kevesebbet, és kevésbé nyugodtan aludtak, mint a helyszínen. A kutatók véleménye, hogy a különbséget az otthonhoz köthető családi és társadalmi kötelezettségek okozhatják.
Egy másik tanulmány szervplantációs koordinátorokat vizsgált az Egyesült Királyságban. Ez a kutatás megállapította, hogy nem csak az on-call ideje alatti alvás esetében jelentkezett probléma ezeknél a dolgozóknál. A vizsgált személyek 60%-a jelezte, hogy az on-call hatása az ügyeleti időn kívül is jelentkezik. Beszámoltak arról, hogy többet kell aludniuk, mert az on-call miatt fáradtnak, kialvatlannak érzik magukat. A tanulmány ezen túl rámutatott arra is, hogy a dolgozók – a fáradtság, kimerültség ellenére – nem hiányoztak többet munkahelyükről. Erre két lehetséges magyarázatot adtak a kutatók: egyrészt a csoporton belüli “bűnösség” érzése, a dolgozóknak lelkiismereti problémát jelent, ha betegség miatti távolmaradásuk miatt másoknak kell az ügyeletet vállalni; másrészt a végzett munka “életmentő” jellege magas reputációja elegendő pozitív visszajelzést ad és megerősíti a dolgozót feladatának fontosságáról.
Összegzésül megállapíthatjuk, hogy a „pótalvás” minősége nem azonos a normál,éjszakai időszakbeli alvással. Az ember cirkadián ritmusát felborítja a normálistól eltérő munkarend.
A probléma megoldása, hogy az ilyen típusú munkavégzés csak korlátozott ideig javasolt, amennyiben lehetséges vissza kell térni a normál munkarendre.
A másik lehetséges megoldás az éjszakai alvásfeltételeinek megteremtése, Zajmentesítés, besötétítés, a család más tagjainak figyelme a váltott munkarendben dolgozó iránt.