A munkahelyi stresszorok között viszonlyag keveset vizsgálják az ergonómiát. Pedig a munkahelyi környezetünk kialakítása, fizikai környezetünk és munkafolyamataink fontos szerepet játszanak abban, hogyan érezzük magunkat és befolyásolja munkánk minőségét is. A szociális környezettel már nagyon sok cikkben foglalkoztam, úgy gondoltam, itt az ideje, hogy a tárgyak és folyamatok is kapjanak egy kis figyelmet. :)
A munkakörnyezet ergonómiai értelemben nem csupán a dolgozót körülvevő fizikai környezeti tényezőket jelenti, hanem a munkavégzés során használt eszközöket, anyagokat, továbbá a munkamódszert és a munkaszervezést is.
Az ergonómiába beleértjük tehát a fizikai környezetet, az eszközöket, a munkakör elvárásait és a pszichológiai, illetve biomechanikai terhelést is. A cél az egészségesség növelése. A rossz ergonómiai környezet egyensúlytalanságot, stresszt és pszichológiai problémákat okozhat. Helytelen ergonómia jellemzők vizuális, izomzati és pszichológiai elváltozásokat is előidézhetnek (pl. látás élesség csökkenése, fejfájások, hátproblémák, depresszió, stb.). Ezek gyakran átmenetiek, de súlyos esetben, hosszú idejű kitettség esetén maradandóak is lehetnek. Ezek hatására kialakulhat stressz, illetve felerősödhet más stresszorok hatása. Az ergonómia hatások és a stressz oda-vissza hatnak egymásra, ezzel fokozatosan, spirálszerűen súlyosbítva a problémát.
Öt tényezőt kell figyelembe vennünk, ami fontos az ergonómiaitervezés szempontjából:
- a személy
- a fizikai munkakörnyezet
- a feladat
- a technológia
- a szervezet.
Ergonómiai szempontból most részletesebben a fizikai munkakörnyezetet mutatom be, mint a leginkább ismert tényezőt:
A munkahelyi környezet és a munkahelyi egészség közötti kapcsolat több szinten vizsgálható:
Ha van rá módunk varázsoljunk magunk köré egy kis szigetet, ahová jólesik leülni és dolgozni.
A munkakörnyezet ergonómiai értelemben nem csupán a dolgozót körülvevő fizikai környezeti tényezőket jelenti, hanem a munkavégzés során használt eszközöket, anyagokat, továbbá a munkamódszert és a munkaszervezést is.
Az ergonómiába beleértjük tehát a fizikai környezetet, az eszközöket, a munkakör elvárásait és a pszichológiai, illetve biomechanikai terhelést is. A cél az egészségesség növelése. A rossz ergonómiai környezet egyensúlytalanságot, stresszt és pszichológiai problémákat okozhat. Helytelen ergonómia jellemzők vizuális, izomzati és pszichológiai elváltozásokat is előidézhetnek (pl. látás élesség csökkenése, fejfájások, hátproblémák, depresszió, stb.). Ezek gyakran átmenetiek, de súlyos esetben, hosszú idejű kitettség esetén maradandóak is lehetnek. Ezek hatására kialakulhat stressz, illetve felerősödhet más stresszorok hatása. Az ergonómia hatások és a stressz oda-vissza hatnak egymásra, ezzel fokozatosan, spirálszerűen súlyosbítva a problémát.
Öt tényezőt kell figyelembe vennünk, ami fontos az ergonómiaitervezés szempontjából:
- a személy
- a fizikai munkakörnyezet
- a feladat
- a technológia
- a szervezet.
Ergonómiai szempontból most részletesebben a fizikai munkakörnyezetet mutatom be, mint a leginkább ismert tényezőt:
A munkahelyi környezet és a munkahelyi egészség közötti kapcsolat több szinten vizsgálható:
- Fizikai elrendezés: A közvetlen munkakörnyezet munkahelyi jólétre gyakorolt jellemzői: fizikai szeparáltság, ablakok, beltéri növények, személyre szabható munkaterület, az akusztikai, világítási és légkondicionálási eszközök helyi vezérlése, állítható, ergonomikus bútorok mind növelik a megelégedettséget és csökkentik a stresszt, míg az egy légterű, nyitott irodának ezzel ellentétes hatását tapasztalták.
- A munkavégzés környékének minősége: A közvetlen munkakörnyezeten kívülről érkező hatásokat mutatják, leginkább a közös terülteken dolgozók jólétére vannak hatással. Ilyenek például: zajmentesség, magánbeszélgetések lehetősége, szociális sűrűség, megvilágítás, levegő minőség. Ezek hiánya (például magas zajszint, a magánbeszélgetések kizárása) az egészségi tényezők jelentős romlását okozhatják.
- Technológia és munkaállomás: A technológiai tényezők sokfélék lehetnek, például rosszul kialakított vezérlők, lassú válaszidő, túl bonyolult működés. Ezek megléte szintén stresszt okoz.
- Az épületek fizikai elhelyezkedése: Azok az elemek, amik nem részei a közvetlen munkakörnyezetnek, de a tágabb környezetének igen. Például az épületek strukturális integritása, a tűzvédelem, a lépcsők és folyosók balesetmentesre tervezése, stb., amelyek mind hatnak a vizsgálatok szerint a munkahelyi egészségre. Közeli fittness létesítmények megléte hatékony stratégiának bizonyult a munkahelyi egészség megőrzésében. Egyéb létesítmények megléte (pl. ebédlő, pihenőszoba, gyermekmegőrző), illetve a jól látható útmutató táblák szintén jó hatással vannak.
- A kültér és az elhelyezkedés: Több vizsgálat kimutatta, hogy a kültér (tipikusan a nyílttéri pihenésre alkalmas helyek), illetve az elhelyezkedés (vásárlási lehetőségek, éttermek, jó levegő minőség, biztonság) jelentősen hatnak a munkahelyi megelégedettségre és a munkahelyi egészségre.
Ha van rá módunk varázsoljunk magunk köré egy kis szigetet, ahová jólesik leülni és dolgozni.