A matematikus énem azt mondaná, hogy ezek a dolgok – siker, pénz, csillogás – erősen összefüggnek. Ha sikeres vagy, akkor van pénzed és körülvesz a dicsfény. Pszichológus énem azonban mást mond: a siker nemcsak pénzt és csillogást jelent. Nagyon sok embert kérdeztek meg a kutatások során hogy mit jelent nekik a siker. Mit jelent sikeresnek érni? A legnagyobb kérdés persze az, hogy hogyan lehetünk sikeresek. A válasz egyáltalán nem egyszerű.
Először is azonosítanunk kell a feladatot: “Sikeres szeretnék lenni”. Ez a feladat két különböző vágyat szokott magában rejteni: sikeresnek lenni általában és sikeresnek lenni valamiben.
Most kellene a válasz, hogy mi a siker titka. Természetesen nincs egyszerű, mindenki számára alkalmazható válasz, recept.
Ahhoz, hogy a választ megtaláljátok és én ebben segíteni tudjak, hét alapvetést rögzítenem kell, amit figyelembe kell vennünk:
Először: a siker mérésére nincs mérőeszköz, a siker nem tud objektív lenni. Bármennyire sikeresnek mondanak minket mások, akkor vagyunk sikeresek, ha mi magunk sikeresnek érezzük magunkat. A mérőeszköz hiánya azt is jelenti, hogy nincs olyan, hogy X sikeresebb mint Y! Tudom, hogy ezeket a kifejezéseket naponta használjuk beszélgetéseink során, de pszichológiai szempontból ez nem tényleges összehasonlítás, ez is csak egy “érzés”.
Másodszor: a sikernek ezer arca van, sokféleképpen lehetünk sikeresek. Mert mit is jelent sikeresnek lenni? Visszatérve a KFT számra, náluk leegyszerűsítve így hangzik:
“Gondolatban most én vagyok a főhős, aki nagy és szép és általában győzős.” Nem is annyira leegyszerűsítés, mert általában ezt jelenti a siker: erősnek és szépnek lenni. Az okosságot még szoktuk mondani, azt nem tudom Laáréknál ez miért maradt ki. J Aztán a “győzős”. Hát igen, nyerni akarunk. Aki nyerni, győzni tud az sikeres. Nos ez így igaz a nyugati társadalmakra. Van olyan, hogy kultúrális pszichológia, amely különböző társadalomtudományok (szociológia, pszichológia, antropológia stb) együttműködésével vizsgálja, hogy hogyan befolyásolja az egyén pszichológiai (gondolkodás, motiváció stb.) folyamatait az a kultúra (hagyományok, vallás, világértelmezés stb. ) amelyben él. Az egyetemen Lan Anh (teljes nevén Nguyen Luu Lan Anh) egy vietnámi professzorasszony tanította nekünk ezt a tantárgyat. Mivel 16 éves kora óta Magyarországon él, hitelesen tudta bemutatnia a keleti kultúra és a nyugati kultúra közötti különbséget. A siker kultúrális megélése különbözik Európában és Ázsiában, de még az amerikai társadalom sikerdefiníciója is eltérő.
Mi viszont itt és most Európában szeretnénk sikeresek lenni, tehát visszatérhetünk arra, hogy a sematikus elképzelés szerint, aki sikeres, az valószínűleg erős, okos, szép és győztes típus. A lúzer, az meg azért lúzer, mert nem sikeres. Ezek a sémák élnek bennünk és most gyorsan sorolom a kivételeket: Teráz anya, Stephen Hawking, Aimee Mullins (ha valaki nem ismerné a lány, aki műlábakkal fut) stb. S akkor visszajutottunk oda, hogy a siker tényleg ezer arcú. Nem kell leegyszerűsítenünk erre a négy dologra, még ha Laár azt is mondja. J
Harmadszor: Egyénenként eltérő családi, nevelési, genetikai háttérrel rendelkezünk. Van, akinek több támogatás, minta, készség, képesség adatott, van akinek kevesebb. De ez nem jelent eleve elrendelést arra nézve, hogy ki mennyire lesz sikeres. Különböző kiindulópontról, de ugyanakkora esélyünk van sikeresnek lenni, mint bárki másnak. S ezt ne ostoba szólamnak vegyétek! Ahogyan az első és második pontban írtam: a siker nem mérhető, nem összemérhető és ezerarcú. Mindenkinek megvan az esélye, hogy valamilyen úton, módon sikeres legyen. Amit viszont ne felejtsünk el, az a negyedik alaptétel.
Negyedik alaptétel: Erőfeszítés nélkül nagyon kevés ember érezheti magát sikeresnek. Ezüstkanállal a szájában kevés ember születik, s nála sem is garantált, hogy az a kanál ottmarad. Másik oldalról pedig, ha valamiért semmit nem kell tennünk, csak úgy ott van, akkor azt ritkán szoktuk sikernek megélni. Egy buta példával: ha a nővéred megcsinálja helyetted a matek verseny példáit és Te megnyered a versenyt, az siker? Szóval, küzdeni kell! J
Ötödször: Soha nem késő, hogy sikeressé válj. Nem attól függ, hány éves vagy.
A hatododik (az előzővel összefüggő) alapvetés: A sikeresség változó állapot. Nincs olyan, hogy valaki mindig sikeres vagy soha nem sikeres. Törekedhetünk arra, hogy általában azt érezzük, sikeres emberek vagyunk, de mindig lesznek hullámvölgyek.
Ez alapján a hetedik, s egyben utolsó alapelv: Változunk mi magunk, változik a környezetünk. Nem garantálható, hogy ha egyszer sikeres voltál, az is maradsz. A “Sikeresség”-et ápolni kell, törődni vele. Figyelni rá, hogy mindig velünk maradjon. J
Na, most már tele van a padlással a bölcsességekkel, de még mindig marad a kérdés: “Hogyan lehetünk sikeresek?"
Van egy siker-modellem ami ezeket az alapvetéseket figyelembe véve próbál választ adni arra, hogy hogyan lehetünk “általában sikeresek” és “sikeresek valamiben”.
Először azt mutatnám meg, hogy a modell szerint mit jelent általában és valamiben sikeresnek lenni, s ehhez segítségül hívtam Maslow szükségletpiramisát.
Maslow a piramis szintjein található szükségleteket azonosította és a modellben azt is leírja, hogy nálunk embereknél ezek szükségletek hierarchikusan szerveződnek.
Ezt a modellt nagyon jól tudtam használni a sikeresség kérdését vizsgálva. Modellem szerint egyrészt ha valakinél a piramis alsó négy szintjén lévő szükségletek teljesülnek, akkor általában sikeresnek érezheti magát. Legyszerűsítve a négy szintet: van hol laknia, van mit enni, anyagilag biztonságban van, szeret és szeretve van, van akikhez tartozik és a környezet visszajelzései alapján megfelelő önbecsüléssel rendelkezik. Másrészt, ha az ötödik szint is teljesül, akkor a “valamiben sikeresnek lenni” érzése is kipipálható.
A modell második része arról szól, hogy mi szükséges ahhoz, hogy ezeket a szükségleteket ki tudjuk elégíteni. Milyen képességek, készségek és hogy azokat hogyan lehet fejleszteni és hogyan működik az egész rendszer.
Ebben a cikkben egyenlőre a rendszer egészének működéséről írnék részletesebben és a készségekről csak említésszinten szólnék. A sorozat következő részeiben kerülne sor egy-egy képesség, készség leírására, fejlesztési lehetőségeire.
A sikerrecept mindenkinél más, hiszen különböző készségekkel, képességekkel rendelkezünk, s nyilvánvalóan eltér egyénenként, hogy ki miben tehetségesebb.
De a struktúra általában ugyanaz: A siker nem egy rajtunk kívülálló “valami”, ami egy cél és el kell érni. A siker a bennünk lévő lehetőségből tud kifejlődni, ha ezt a lehetőséget egyrészt megtaláljuk, másrészt jól tudjuk kiaknázni. Másrészt azokkal a sikerességtényezőkkel is kell foglalkoznunk, amiből kevesebb adatott meg, de azért minden fejleszthető.
Szemléletesebben. Vegyünk valakit, aki nem túl szép, nem túl okos, nem is egy Milói Venus vagy Apollo szobor, s általában megmukkanni sem tud, de… rendkívül muzikális. Hegedülni tanul és tehetséges ebben. Hogyan lesz sikeres?
Az kevés, hogy éjjel-nappal hegedülni tanul. Az sajnos mostani társadalmunkban nem elegendő. A hegedűművésznek ki kell állni a színpadra, interjúkat kell adni, emberekkel beszélgetni stb. Vagyis a hegedülésen kívül az összes többi dologra is rá kell gyúrni. Nem az a cél ilyenkor, hogy szépségversenyt, testépítőversenyt vagy intelligenciabajnokságot nyerjünk, hanem az, hogy igényes színpadi megjelenéssel, alapvető műveltséggel is rendelkezzünk, mert ezek emelik a központi képesség és tehetség hatását. Tehát, létezik egy központi sikertényező, amit magunkban azonosítottunk. Ezt a tényezőt kell a központba állítani és ezt fejleszteni a legmélyebben. A többi általános sikertényezőt, mint jó kinézet, kommunikációs képességek, műveltség stb. pedig szintén fejleszteni kell, amennyire csak mód van rá.
Elismerem, hogy vannak, akik kilógnak a modellből. Van aki akkora zseni, sztár, hogy akkor is sikeres, ha egy introvertált, szőrös, koszos remete, de ebből azért kevés van és soha ne felejtsük el, az csak a látszat, hogy még így is önmagától sikeres. Az a valószínűbb, hogy mögötte áll egy médiahadsereg, aki menedzseli Őt. J
Az általános képességekhez csak említek párat, hogy értsétek mire gondolok: érzelmi intelligencia, kommunikáció, magabiztosság, jó fellépés, kompetencia, elkötelezettség stb.. Ebből tényleg sok van.
A specifikus képesség fejlesztéséhez csak általános elveket tudok mondani, ami mindegyik képességfajta esetén igaz. A konkrét terv az általános elvekkel kiegészülve ugyanannyira specifikus, mint maga a képesség. Hiszen másként kell fejleszteni valakit, ha úszik, mintha hegedül vagy éppen színésznek tanul.
Az általános elv pedig az, hogy mint ahogyan a ház alapja hordja az egész házat úgy a képességfejlesztést is a kitartás, szorgalom, fegyelmezettség hordozza. Először ezeket kell erősíteni. A legegyszerűbb a dolgunk, ha gyerekkorunkban ezt megtanították velünk. S ha szülők vagytok, akkor ezt a gyerekeknél érdemes alkalmazni. Sport, zene, bármilyen szakkör segíti a gyerkőcöt, hogy kitartó, szorgalmas és fegyelmezett legyen.
A képeségek fejlesztésén túl még jó sok dolgot kell kifejtenem a következő cikkekben: hogyan azonosítsuk a központi sikertényezőt, mi van, ha abból több is van, hogyan fejleszthető ez felnőtteknél a kitartás, szorgalom, fegyelem? Mik az általános sikertényezők és azok, hogyan fejleszthetők? Maradt cikkanyag, téma, de már csak jövőre! J