Párkapcsolat. A pszichés edzettség egyik fontos pontja. Biztosan az egyik legfontosabb “izomcsoport”.
Van akinek van párja, van aki még keres, van akinek már volt, van, akinek majd lesz, van akinek sok volt, van akinek egy sem és nem is lesz soha. Akármelyik csoportba tartozunk valamilyen módon fontos részét képezi életünknek. Ha van, akkor azért, ha nincs, akkor azért.
Az biztos, hogy a párkapcsolat is a szokásos ívet járja be: születés, kiteljesedés, befejezés. Valahol a legtöbbünk arra vágyik, hogy mikor párkereső életkorba lép, ami persze minenkinél más lehet, de többnyire ez a fiatal felnőttkorra tehető, megtalálja azt a másikat, akivel nyugalomban, szeretetben leéli az életet, s a kapcsolatnak csak valamelyikük halála vet véget vagy még az sem. Nem vagyok egy túlzottan romantikus alkat, de én láttam már ilyet és el tudom hinni, hogy van ilyen. A néninek, aki minden nap kimegy halott férje sírjához, visz neki virágot, leül a sír mellé és elmeséli mi történt az unokákkal előző nap, hogy a szomszéd kutyája hányat fialt és ezer apróságot, nem lett vége a kapcsolatának azzal, hogy már csak a férje lelke van jelen. Miért van mégis az, hogy manapság ez ritka kivétel és kapcsolatokról, kapcsolatokra lépünk, keresve újra és újra azt, akivel majd “ásó-kapa” és “holtodiglan-holtomiglan”.
Az már világossá vált számomra is, hogy ezt a témát nem fogom tudni letudni egy cikkel. Így drága hölgyeim (és uraim, ha olvasnak) készüljetek ebből is egy trilógiára. Minimum. Lehet, hogy négy felvonás is lesz. J
Ez a mai cikk a párkapcsolat születéséről fog szólni. Itt élünk Európa közepén, a civilizált világ részeként, európai kultúrkörben, ahol az a jellemző, hogy egy párkapcsolat alapja a szerelem. Az egyéb módon motivált párkapcsolatról nem tudok írni, mert nincs benne tapasztalatom és kevés hozzá a szakirodalom. J
Kezdjük hát azzal, hogy hogy is van ez a szerelemmel? Amibe mint egy “sötét verembe” beleesünk.
Ha a szerelem egyet jelentene a testi vággyal, akkor azt könnyen lehetne magyarázni. A vágy, vágyakozás fiziológiai alapú, ezt elfogadhatjuk. A szerelmesek között létrejövő kémia nem csupán egy kifejezés, de valóság. Az agy különféle vegyületeket, hormonokat bocsát ki. Melyek ezek a hormonok?
A Feniletilamin nagyon érdekes anyag, amely rózsaszín ködbe burkolja agyunkat, amikor szerelmesek leszünk. Akkor viszont józan paraszti ésszel feltehetjük a kérdés: Mikor lesz olyan gógyszer amitől rózsaszín ködbe borul az agyunk és szerelmesek leszünk tőle? A gyógyszergyárak is feltették már ezt a kérdést. De a következő kérdésre mi lehet a válasz: “ha bevesszük a gyógyszert kibe leszünk szerelmesek? “ Talán az első lénybe, akit meglátunk ébredésünk után, mint Titania a Szentivánéji álomban? Ez esetben nem lenne tanácsos sok háziállatot tartani. A gond a feniletilaminnal csak az, hogy a szakemberek azt is megállapították, hogy a csak körülbelül a kapcsolatok első 3-5 évben működik. Ez ahhoz az emberfejlődési teóriához vezethető vissza, mely azt feltételezi, hogy az ősidőkben a férfi csak addig maradt a párjával, míg gyermeket nemzett neki, majd védelmet nyújtott addig, míg a gyermek önállóan helyt nem tudott állni a klán mindennapjaiban. Természetesen a hosszú távú kapcsolatok nem csak a feniletilamin jelenlétén múlnak.
A jó öreg endorphin, ami a szerelem és elégedettség érzésében morfiumszerű anyagnak számít, a hosszú távú szerelem érzésében fontos, vigyázat rá lehet szokni. Az oxytocin nagyon sokáig csupán az anyához való kötődésben merült fel, ma már azonban tudjuk, hogy a szerelmi kötődésben is rendkívül fontos szerepe van. Az agyalapi mirigy választja ki ezt a peptidet, mely „mossa” az agyat és a reprodukcióért felelős részeit mindkét nem esetében. Ez a kémiai folyamat fokozza az érintésre való érzékenységünket, serkenti a simogatásra, ölelkezésre való vágyat nők és férfiak esetében egyaránt. A stresszt kiváltó hormonok működését is akadályozza. Az oxitocin elindul szervezetünkben minden kézfogásnál, szorosabb összebújásnál. Ez összeköt bennünket azokkal, akiket a legjobban szeretünk. Akár egy szerelem, egy szerető, egy gyerek, egy családtag vagy egy barát. Öleljük , simogassuk hát minél többet, akit szeretünk s akkor van remény 5 év után is! Az oxitocint lehetne hormonális ragasztónak is nevezni, mert tulajdonképpen ez működik, mikor az előbbiekben tárgyalt feniletilamin már nincs jelen a szervezetben. Sajnos az oxytocin esetén van különbség nők és férfiak között. Hatása erősebb a nők esetében, mivel az ösztrogén erősíti, viszont a tesztoszteron viszont csökkenti működését. Kutatások szerint az oxitocin szint az optimális alatt van mindkét nemnél, amennyiben legalább hetente legalább kétszer nem élnek meg orgazmust. Emellett egy másik kutatás azt a konklúziót vonta le, hogy akik legalább hetente háromszor szeretkeznek, a valós koruknál 10 évvel fiatalabbnak néznek ki. Hát ez igazán jó hír! Itt az igazi megoldás az anti-age-ingre! J
A feromonok olyan vegyületek a testben, melyek másoknak tudatküszöb alatti jeleket adnak illat formájában. A szakemberek széleskörűen elfogadják azt a nézetet, mely szerint az állatok ily módon kommunikálnak és párzanak. Emellett a veszélyes helyzeteket is szaglással érzékelik. Sokáig azt gondolták, hogy az emberek kevésbé fogékonyak ilyen alapvető szaglószervvel érzékelhető jelekre. Viszont kísérletek ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Egy közülük: az ovulációt közvetlenül megelőző vagy követő napokban a női veríték befolyásolja a körülötte élő hölgyek menstruációját, mely 12-14 nappal eltolódhat vagy hamarabb jelentkezhet. A kutatók a jelenséget a feromenonoknak tulajdonították, pedig az emberi érzékelésük nem tudati szinten jön létre. Egyenlőre az sem tudott, hogy az orr vagy a test érzékeli a feromonokat. Az viszont bizonyos, hogy hatással vannak a szexuális izgalomra és vonzalomra. Azért a feromon tartalmú perfümöknek ne dőljünk be! Azbiztos nem működik!
A szerotonin szintünk is megemelkedik, ha jól érezzük magunkat a bőrünkben. Szeretni valakit és szeretve lenni az egyik legcsodálatosabb dolog a világon, melynek érzetekor tapasztalhatjuk a legmagasabb rendű érzelmeket és elégedettséget. Ha a szerelem és a vágy közé egyenlőségjelet tehetnénk, akkor valóban ennyit jelenthetne. Hormonok 3-5 évnyi működését. Oxitocinnal egy kicsit tovább.
Hát ennyit a kémiáról. Nem lehet tagadni tehát, hogy az orrunkkal választunk, s szerencsés esetben a másik orra is kiválaszt minket. Van hát lila “feromon” köd, s elindul a párkapcsolat legizgalmasabb szakasza a születés. Lesz-e a kémiai vonzerőből kapcsolat és ha igen milyen?
Nagyon sok múlik azon, hogy mennyire változtatja meg mindennapjainkat az új szerelem.
Az új kapcsolat nem jeletheti azt, hogy mostantól mindennek meg kell változnia. Az eddig fontos dolgainkat abbahagyni, az eddig fontos egyéb kapcsolatainkat (család, barátok) elhanyagolni. Nem jelenti azt, hogy minden gondolatunkat, véleményünket, viszonyulásunkat újra kell értékelni, értelmezni legrosszabb esetben eldobni és párunk minden gondolatát magunkévá tenni. Nem jelentheti azt, hogy mostantól nincs “én” csak “mi”. Az ilyen típusú működés szép 2-3 évet ígér, de aztán amikor a lila köd feloszlik, egyikünknél korábban esetleg, mint a másiknál, akkor már lesznek másra is igények, s a pár egyik tagja elindul. A másik pedig ottmarad egyedül. A leépített kapcsolatokat nehéz lesz visszaépíteni, a régi kedvteléseket újra felvenni. Sok vitát, veszekedést rejt magában ez a helyzet.
A lényeg, hogy ne felejtkezzünk el magunkról a gyönyörű, új kapcsolat kezdetén sem, s maradjunk olyanok, amilyenek voltunk előtte. Azokkal a gondolatokkal, hobbival, családi szokásokkal, baráti körrel. Nagyon fontos, hogy a másik abba az emberbe szeretett bele, aki mi voltunk a kapcsolat előtt. Nem biztos, hogy örül annak, ha megváltoztatjuk magunkat Őmiatta. A lehető legrosszabb, ha megpróbáljuk kitalálni mit vár el tőlünk, milyenek legyünk, s aszerint alakítjuk magunkat. Például megtudjuk, hogy párunk exének vörös haja volt, s mi is vörösre festetjük, pedig szerencsétlen pont a selymes szőke hajunkat szereti.
Ha lesz bármi olyan, amit szeretné, ha másképp csinálnánk, fog szólni. S akkor elegendő ezt megoldani. Ha meg tudjuk változtatni, akkor kész is vagyunk, ha nem, mert nagyon fontos nekünk az a dolog, amiben változást szeretne, akkor meg fogjuk tudni beszélni. Például, ha drágaságunk azt szeretné, hogy a töltött káposztát úgy csináljuk, ahogyan a kedves édesanyja, szerintem azt el lehet fogadni. Anyós(jelölt) is örülni fog, ha megoszthatja híres receptjét, a mi egónk se fog darabjaira hullani s egyetlenünk is megkapja az áhított töltött káposztát.
Ha viszont - visszatérve az előző példára – selymes szőke hajunk helyett vörös loboncot szeretne, akkor szerintem erről érdemes egy beszélgetést indítani.
Ahogyan egy kisbaba születésének úgy egy kapcsolat születésének is természetes része valamilyen mértékű vájúdás. A saját és másik határainak, a mindennapi szokásoknak a kialakítása. Legtöbbször ez nem megy kisebb-nagyobb súrlódás, vergődés nélkül, de nagyon fontos, hogy meglegyen. A teljes behódolás vissza fog előbb-utóbb ütni, érdemes mindenképpen az elején tisztába tenni a dolgokat.
Nem akarok ünneprontó lenni, természetesen nem az legfontosabb a születés időszakában, hogy a buktatókra koncentráljuk, hanem az a legfontosabb, hogy teljesen elvarázsolva élvezzük a másik jelenlétét, mindenféle taktika és stratégia nélkül megéljük egy erős kötődés kialakulását és erősítsük ezt sok-sok figyelemmel, szeretettel, vággyal, simogatással, öleléssel. J
Van akinek van párja, van aki még keres, van akinek már volt, van, akinek majd lesz, van akinek sok volt, van akinek egy sem és nem is lesz soha. Akármelyik csoportba tartozunk valamilyen módon fontos részét képezi életünknek. Ha van, akkor azért, ha nincs, akkor azért.
Az biztos, hogy a párkapcsolat is a szokásos ívet járja be: születés, kiteljesedés, befejezés. Valahol a legtöbbünk arra vágyik, hogy mikor párkereső életkorba lép, ami persze minenkinél más lehet, de többnyire ez a fiatal felnőttkorra tehető, megtalálja azt a másikat, akivel nyugalomban, szeretetben leéli az életet, s a kapcsolatnak csak valamelyikük halála vet véget vagy még az sem. Nem vagyok egy túlzottan romantikus alkat, de én láttam már ilyet és el tudom hinni, hogy van ilyen. A néninek, aki minden nap kimegy halott férje sírjához, visz neki virágot, leül a sír mellé és elmeséli mi történt az unokákkal előző nap, hogy a szomszéd kutyája hányat fialt és ezer apróságot, nem lett vége a kapcsolatának azzal, hogy már csak a férje lelke van jelen. Miért van mégis az, hogy manapság ez ritka kivétel és kapcsolatokról, kapcsolatokra lépünk, keresve újra és újra azt, akivel majd “ásó-kapa” és “holtodiglan-holtomiglan”.
Az már világossá vált számomra is, hogy ezt a témát nem fogom tudni letudni egy cikkel. Így drága hölgyeim (és uraim, ha olvasnak) készüljetek ebből is egy trilógiára. Minimum. Lehet, hogy négy felvonás is lesz. J
Ez a mai cikk a párkapcsolat születéséről fog szólni. Itt élünk Európa közepén, a civilizált világ részeként, európai kultúrkörben, ahol az a jellemző, hogy egy párkapcsolat alapja a szerelem. Az egyéb módon motivált párkapcsolatról nem tudok írni, mert nincs benne tapasztalatom és kevés hozzá a szakirodalom. J
Kezdjük hát azzal, hogy hogy is van ez a szerelemmel? Amibe mint egy “sötét verembe” beleesünk.
Ha a szerelem egyet jelentene a testi vággyal, akkor azt könnyen lehetne magyarázni. A vágy, vágyakozás fiziológiai alapú, ezt elfogadhatjuk. A szerelmesek között létrejövő kémia nem csupán egy kifejezés, de valóság. Az agy különféle vegyületeket, hormonokat bocsát ki. Melyek ezek a hormonok?
A Feniletilamin nagyon érdekes anyag, amely rózsaszín ködbe burkolja agyunkat, amikor szerelmesek leszünk. Akkor viszont józan paraszti ésszel feltehetjük a kérdés: Mikor lesz olyan gógyszer amitől rózsaszín ködbe borul az agyunk és szerelmesek leszünk tőle? A gyógyszergyárak is feltették már ezt a kérdést. De a következő kérdésre mi lehet a válasz: “ha bevesszük a gyógyszert kibe leszünk szerelmesek? “ Talán az első lénybe, akit meglátunk ébredésünk után, mint Titania a Szentivánéji álomban? Ez esetben nem lenne tanácsos sok háziállatot tartani. A gond a feniletilaminnal csak az, hogy a szakemberek azt is megállapították, hogy a csak körülbelül a kapcsolatok első 3-5 évben működik. Ez ahhoz az emberfejlődési teóriához vezethető vissza, mely azt feltételezi, hogy az ősidőkben a férfi csak addig maradt a párjával, míg gyermeket nemzett neki, majd védelmet nyújtott addig, míg a gyermek önállóan helyt nem tudott állni a klán mindennapjaiban. Természetesen a hosszú távú kapcsolatok nem csak a feniletilamin jelenlétén múlnak.
A jó öreg endorphin, ami a szerelem és elégedettség érzésében morfiumszerű anyagnak számít, a hosszú távú szerelem érzésében fontos, vigyázat rá lehet szokni. Az oxytocin nagyon sokáig csupán az anyához való kötődésben merült fel, ma már azonban tudjuk, hogy a szerelmi kötődésben is rendkívül fontos szerepe van. Az agyalapi mirigy választja ki ezt a peptidet, mely „mossa” az agyat és a reprodukcióért felelős részeit mindkét nem esetében. Ez a kémiai folyamat fokozza az érintésre való érzékenységünket, serkenti a simogatásra, ölelkezésre való vágyat nők és férfiak esetében egyaránt. A stresszt kiváltó hormonok működését is akadályozza. Az oxitocin elindul szervezetünkben minden kézfogásnál, szorosabb összebújásnál. Ez összeköt bennünket azokkal, akiket a legjobban szeretünk. Akár egy szerelem, egy szerető, egy gyerek, egy családtag vagy egy barát. Öleljük , simogassuk hát minél többet, akit szeretünk s akkor van remény 5 év után is! Az oxitocint lehetne hormonális ragasztónak is nevezni, mert tulajdonképpen ez működik, mikor az előbbiekben tárgyalt feniletilamin már nincs jelen a szervezetben. Sajnos az oxytocin esetén van különbség nők és férfiak között. Hatása erősebb a nők esetében, mivel az ösztrogén erősíti, viszont a tesztoszteron viszont csökkenti működését. Kutatások szerint az oxitocin szint az optimális alatt van mindkét nemnél, amennyiben legalább hetente legalább kétszer nem élnek meg orgazmust. Emellett egy másik kutatás azt a konklúziót vonta le, hogy akik legalább hetente háromszor szeretkeznek, a valós koruknál 10 évvel fiatalabbnak néznek ki. Hát ez igazán jó hír! Itt az igazi megoldás az anti-age-ingre! J
A feromonok olyan vegyületek a testben, melyek másoknak tudatküszöb alatti jeleket adnak illat formájában. A szakemberek széleskörűen elfogadják azt a nézetet, mely szerint az állatok ily módon kommunikálnak és párzanak. Emellett a veszélyes helyzeteket is szaglással érzékelik. Sokáig azt gondolták, hogy az emberek kevésbé fogékonyak ilyen alapvető szaglószervvel érzékelhető jelekre. Viszont kísérletek ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Egy közülük: az ovulációt közvetlenül megelőző vagy követő napokban a női veríték befolyásolja a körülötte élő hölgyek menstruációját, mely 12-14 nappal eltolódhat vagy hamarabb jelentkezhet. A kutatók a jelenséget a feromenonoknak tulajdonították, pedig az emberi érzékelésük nem tudati szinten jön létre. Egyenlőre az sem tudott, hogy az orr vagy a test érzékeli a feromonokat. Az viszont bizonyos, hogy hatással vannak a szexuális izgalomra és vonzalomra. Azért a feromon tartalmú perfümöknek ne dőljünk be! Azbiztos nem működik!
A szerotonin szintünk is megemelkedik, ha jól érezzük magunkat a bőrünkben. Szeretni valakit és szeretve lenni az egyik legcsodálatosabb dolog a világon, melynek érzetekor tapasztalhatjuk a legmagasabb rendű érzelmeket és elégedettséget. Ha a szerelem és a vágy közé egyenlőségjelet tehetnénk, akkor valóban ennyit jelenthetne. Hormonok 3-5 évnyi működését. Oxitocinnal egy kicsit tovább.
Hát ennyit a kémiáról. Nem lehet tagadni tehát, hogy az orrunkkal választunk, s szerencsés esetben a másik orra is kiválaszt minket. Van hát lila “feromon” köd, s elindul a párkapcsolat legizgalmasabb szakasza a születés. Lesz-e a kémiai vonzerőből kapcsolat és ha igen milyen?
Nagyon sok múlik azon, hogy mennyire változtatja meg mindennapjainkat az új szerelem.
Az új kapcsolat nem jeletheti azt, hogy mostantól mindennek meg kell változnia. Az eddig fontos dolgainkat abbahagyni, az eddig fontos egyéb kapcsolatainkat (család, barátok) elhanyagolni. Nem jelenti azt, hogy minden gondolatunkat, véleményünket, viszonyulásunkat újra kell értékelni, értelmezni legrosszabb esetben eldobni és párunk minden gondolatát magunkévá tenni. Nem jelentheti azt, hogy mostantól nincs “én” csak “mi”. Az ilyen típusú működés szép 2-3 évet ígér, de aztán amikor a lila köd feloszlik, egyikünknél korábban esetleg, mint a másiknál, akkor már lesznek másra is igények, s a pár egyik tagja elindul. A másik pedig ottmarad egyedül. A leépített kapcsolatokat nehéz lesz visszaépíteni, a régi kedvteléseket újra felvenni. Sok vitát, veszekedést rejt magában ez a helyzet.
A lényeg, hogy ne felejtkezzünk el magunkról a gyönyörű, új kapcsolat kezdetén sem, s maradjunk olyanok, amilyenek voltunk előtte. Azokkal a gondolatokkal, hobbival, családi szokásokkal, baráti körrel. Nagyon fontos, hogy a másik abba az emberbe szeretett bele, aki mi voltunk a kapcsolat előtt. Nem biztos, hogy örül annak, ha megváltoztatjuk magunkat Őmiatta. A lehető legrosszabb, ha megpróbáljuk kitalálni mit vár el tőlünk, milyenek legyünk, s aszerint alakítjuk magunkat. Például megtudjuk, hogy párunk exének vörös haja volt, s mi is vörösre festetjük, pedig szerencsétlen pont a selymes szőke hajunkat szereti.
Ha lesz bármi olyan, amit szeretné, ha másképp csinálnánk, fog szólni. S akkor elegendő ezt megoldani. Ha meg tudjuk változtatni, akkor kész is vagyunk, ha nem, mert nagyon fontos nekünk az a dolog, amiben változást szeretne, akkor meg fogjuk tudni beszélni. Például, ha drágaságunk azt szeretné, hogy a töltött káposztát úgy csináljuk, ahogyan a kedves édesanyja, szerintem azt el lehet fogadni. Anyós(jelölt) is örülni fog, ha megoszthatja híres receptjét, a mi egónk se fog darabjaira hullani s egyetlenünk is megkapja az áhított töltött káposztát.
Ha viszont - visszatérve az előző példára – selymes szőke hajunk helyett vörös loboncot szeretne, akkor szerintem erről érdemes egy beszélgetést indítani.
Ahogyan egy kisbaba születésének úgy egy kapcsolat születésének is természetes része valamilyen mértékű vájúdás. A saját és másik határainak, a mindennapi szokásoknak a kialakítása. Legtöbbször ez nem megy kisebb-nagyobb súrlódás, vergődés nélkül, de nagyon fontos, hogy meglegyen. A teljes behódolás vissza fog előbb-utóbb ütni, érdemes mindenképpen az elején tisztába tenni a dolgokat.
Nem akarok ünneprontó lenni, természetesen nem az legfontosabb a születés időszakában, hogy a buktatókra koncentráljuk, hanem az a legfontosabb, hogy teljesen elvarázsolva élvezzük a másik jelenlétét, mindenféle taktika és stratégia nélkül megéljük egy erős kötődés kialakulását és erősítsük ezt sok-sok figyelemmel, szeretettel, vággyal, simogatással, öleléssel. J